Magunkról
Kiss Gabriella
Magyar–orosz szakos tanárként végeztem az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán 1992-ben. 2002-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán Európa-szakértői, 2009-ben a Pécsi Tudományegyetemen magyar mint idegen nyelv szakos tanári diplomát szereztem.
1994 óta foglalkozom a magyar mint idegen nyelv oktatásával. Tanítottam nyelviskolákban, multinacionális cégeknél, budapesti egyetemeken. 2012 és 2023 között a Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Karán, a Hungarológia Tanszéken dolgoztam anyanyelvi lektorként, ahol műhelymunka keretében különböző projekteken is dolgoztam a hallgatókkal. Az egyik projektünk eredményeként született meg az első magyar–horvát szomatikus frazeológiai szótár.
A THL2 szakfolyóirat 2012/1-2. számában jelent meg a Gondolatok a tankönyvválasztásról és a tankönyvírásról című cikkem, melyben részletesen írok arról, miért tartottuk szükségesnek a Jó szórakozást magyarul! olvasókönyv megírását.
Szerzőtársa voltam a 2014-ben megjelent Hungary inside and out című PONS kiadványnak, amely játékos formában ad betekintést országunk, mindennapjaink, népszokásaink, nyelvünk és kultúránk érdekességeibe angol nyelven.
Az elmúlt évek során sok szakmai konferencián vettem részt, több előadást is tartottam külföldi egyetemek magyar lektorátusain, tanszékein, többek között Berlinben, Zágrábban és Pekingben. A tananyagfejlesztés mellett a módszertan, a kulturális reáliák és a kontrasztív nyelvészet érdekel a leginkább.
Molnár ilona
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végeztem magyar–angol szakon 1976-ban. Néhány évig a közoktatásban dolgoztam, majd szabadúszó lettem. Foglalkoztam színházzal, képzőművészettel, irodalommal és tánccal. Az 1980-as években kezdtem el külföldieknek magyar nyelvet tanítani.
1997 és 99 között a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetemen dolgoztam magyar nyelvi lektorként. Hazatérve ismét nemzetközi vállalatoknál, egyetemen és nyelviskolákban tanítottam. 2010 szeptemberétől 2020 januárjáig újra Pekingben dolgoztam. Öt évig a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetemen oktattam, majd öt évig a Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyetemén dolgoztam. A magyar nyelv mellett kultúrát és irodalmat is tanítottam, valamint tananyagokat állítottam össze.
Meggyőződésem, hogy a nyelv a kapcsolatteremtés, a kommunikáció eszköze, és én mindenekelőtt ezt a kommunikációs eszközt, a másik kultúrához való kulcsot szeretném átadni a diákjaimnak.
Úgy gondolom, hogy a Jó szórakozást magyarul! és mindkettőnk tanítási módszere is ezt a szemléletet tükrözi: szórakozva, játszva tanítani, tanulni.